A tűzálló anyagokat általában két típusra osztják, nevezetesen formázatlan tűzálló anyagokra és formázott tűzálló anyagokra. A formázatlan tűzálló anyagokat önthető anyagoknak is nevezik, amelyek vegyes porrészecskék, amelyek különféle aggregátumokból vagy aggregátumokból és egy vagy több kötőanyagból állnak. Használatuk során ezeket egy vagy több folyadékkal kell összekeverni, és egyenletesen el kell keverni. Erős likviditás. A formázott tűzálló anyagok általában tűzálló téglákra utalnak, amelyek alakja szabványos szabályokkal rendelkezik, és szükség esetén ideiglenesen is feldolgozható az építés és a vágás során.
A kopásállóságatűzálló tégláka tűzálló téglák összetételétől és szerkezetétől függ. Ha a tűzálló téglák összetétele sűrű polikristály, amely egyetlen kristályból áll, kopásállósága elsősorban az anyagot alkotó ásványi kristályok keménységétől függ. Magas keménység, az anyag nagy kopásállósága. Ha az ásványi kristályok nem izotrópok, akkor a kristályszemcsék finomak és az anyag kopásállósága magas. Ha az anyag több fázisból áll, kopásállósága közvetlenül összefügg az anyag térfogatsűrűségével vagy porozitásával, valamint az alkatrészek közötti kötési szilárdsággal is.
Ezért egy bizonyos típusratűzálló téglaszobahőmérsékleten kopásállósága arányos a nyomószilárdságával. Ha a tűzálló téglagyártó figyelembe veszi a fenti tényezőket a tűzálló tégla szinterezésekor, akkor az előállított tűzálló tégla kopásállósága is jobb. Ezenkívül a tűzálló téglák kopásállósága összefügg a használat közbeni hőmérséklettel. Egyes tűzálló téglákat, például a magas alumínium -oxid téglákat általában bizonyos hőmérsékleten (például 700–900 ℃ rugalmas tartományban) tartják, minél magasabb a hőmérséklet, annál magasabb a hőmérséklet. Minél kisebb az ellenállás, tekinthető, hogy amikor a hőmérséklet nő, a tűzálló tégla rugalmassági modulusa nő, a kopásállóság csökken.
A közjóléti jellegetűzálló nyersanyagokelsősorban a nyersanyagok ásványi összetételétől és részecske -összetételétől függ, és szorosan összefügg a tűzálló anyagok gyártási folyamatával. Az ilyen tulajdonságok elsősorban a szemcseméretet és a részecskeméret -eloszlást, a finomságot és a fajlagos felületet, a plaszticitást és a kötést, a szárító zsugorodást és az égetési zsugorodást, a szinterelési hőmérsékletet és a szinterelési tartományt stb.
